Dr. Fuxos: Pszichoanalízis kérdőjelekkel

Részlet egy bukott  népboldogitó  memoárjából.

...............
...............
Kóstoltad már? Ismered az ízét,.....a hatalomnak? Én belekóstoltam......édes és mámoritó, .........mint egy kábítószer. Először csak úgy meglegyint, aztán mind több és több kell belőle. Úgy érzed kiemelkedsz a tömegből és több vagy másoknál. Idővel elveszted a kapcsolatot a realitással, bármire feljogosítva érzed magad. Simán összekötöd a fikciót a valósággal és elhiszed saját hazugságaid. Ilyenkor már semmi nem számít. Csak el ne veszítsd. Tudod milyen az amikor úgy néznek rád mint egy Istenre? A rengeteg szem csillogása, a végtelen áhitat amivel néznek rád, az alázat amivel isszák szavaid. Ha te nem leszel, ők sem lesznek. Csodát várnak tőled, és te majd megadod nekik. Nevetni szoktam azon, amikor valaki  a pénzt kezdi emlegetni......hogy azért csináltam, hogy meggazdagodjak. Nincs magánéletem, bárhova fordulok kamerák kísérnek. Mit ér ilyenkor a pénz? Édes barátom......nem, nem, nem.
Te vagy az aki az igazságot meg a cuccokat osztja. Minden hozzád fut be, és minden tőled indul. Nyalogatják a kezed, megcsókolják a helyet ahová léptél. Megalázkodnak előtted..........és elkezdenek félni Tőled. Uralkodsz fellettük..........most már érted?
Pedig nem így indult. Nemes céljaim voltak, meg akartam váltani a világot. Aztán megérztem az ízt, és már semmi sem számított...............csak minnél több legyen belőle.


 

Hallgatom hétfőn reggel a rádiót. Megszólal a nagy Ő (tudodki):
" A zemberek megüzenték, hogy több állami szerepvállalást szeretnének a zegészségügyben, meg a zoktatásban"

Mit is szeretnénk? Versenyt, teljesítményt, világos viszonyokat, erős állami intézményeket? Á dehogy. Jó nekünk úgy ahogy most van. Hozzászoktunk a mocsárhoz, gondolkodjonak mások továbbra is helyettünk. Szabadság? Nem, nem nem. Az felelőséggel jár. Igazából mi a jó cuccokra vágyunk...........és minnél tovább gondolkodunk, annál jobban rájövünk, hogy ez jár nekünk. Mert nem szeretett bennünket a tanító néni, mert szembejött velünk tegnap a postás, mert mi szültünk gyereket, mert nem köpjük le a pártelnök úr képét, mert mi nagyon magyarok vagyunk...........ideológiák ohne ende.....csak cuccból jutna egy kicsit több. Tenni érte? Na nem.....ilyen pofátlanságot kérni tőlünk. Tegyen érte más. Neki kötelező. Őt szerette a tanító néni, vele nem jött szembe tegnap a postás, ő leköpte a pártelnök úr képet..........fizessenek ők.

"Fuck pride" mondá néger csóka vala Bruce Willice-nek a Ponyvaregényben. Légy te is része a korrupt rendszernek......feküdj ki a ringben és a világ a tied lesz.
Ő nem kért belőle........ebből a világból én sem kérek. Nem kérek a félmegoldásokból, az igénytelenségből, és ha kis Oszama bin ládanek esnek az égből, akkor sem fogok műanyag szandált fehér zoknival húzni a lábamra, és Skoda Oktáviával járni. Inkább fizetek....a becsületem nem eladó....különösen nem 300 forintért.
   





        

Ő győzni fog....és akkor minden jó lesz. Már el is képzeltem a tömegjeleneteket.  Vállalkozók tulakodnak az adóhivatal  előtt, mert mindenki elsőnek akar bejutni, hogy immár az Ő győzelme után a teljes jövedelme után adózzon.....nem csak ő, hanem az eddig  minimálbérre bejelentett alkalmazottait ezután teljes béren fogja bejelenteni. A lelki szemeim előtt már megjelent a Magyar Nemzet július 12.-kei címlapja. A júniusi nagy nemzeti adóbefizetési versenyt Pecsovits Aladár nyerte........az eddig befizetett havi  85 ezer  Forint helyett, ezután 1,2 millió  jó magyar Forintot fog betenni a közösbe.  Még így is marad neki 700 ezer forintja.....és az neki most már elég. Eddig nem volt, de most már igen.
El fog indulni a nagy nemzeti közalkalmazotti sorsolás is. Igen ez így fog lenni, miután Ő győz. Mind a 800 ezer állami alkalmazott jelentkezni fog, hogy ő már  nem hajlandó tovább  lopni a napot.  Értelmes munkát szeretnének végezni.  Tessék engem is elbocsátani!!!!!!! Többé nem vagyok hajlandó résztvenni az adófizetők kiszipolyozásában!!!!! Igen szükség van ránk, de talán ha feleannyian volnánk, az is sok volna. Mindannyian példát mutattunk.
Hát ami az egészségügyben fog történni, az az előbbi kettőhöz nem is hasonlítható. Az ép ésszel talán fel sem fogható, de én megpróbáltam....és sikerült.  Az orvosok minden pácienssel egyformán és nagyon gondosan fognak bánni. Ha valaki  pénzt akar nekik adni, a helyszínen amputálni fogják a kezét.  Ha megkérdezik őket, van-e magánrendelésük a nyelvét tépik ki az ipsének...de azonnal. Meg amilyen világ az orvoslátogatókra vár...... Pénzdíjakat tűznek a fejükre. Élve félmilla, kinyújtva egymilla. Ja igen...és minden családnak saját kórháza lesz. A családok minden pillanatban biztonságban kell hogy legyenek.
Igen, ez így lesz és nem máshogy. Mi van? Szkeptikus vagy? Honnan lesz rá pénz? Nem olvastad az első két bekezdést? Ő tudja hogyan kell csinálni.    



 


  

Sokat gondolkodtam azon, miért büntetett meg az Isten. Elküldött erre a világra egy érzékeny, költői lélekkel, viszont egy csöpp íráskészséget sem adott hozzá. Közölni szeretnél valamit a világgal, de nem tudott hogyan. Inkább mutatni tudnád, mint egy képet, de nem járhatsz örökké ecsetekkel meg vászonnal. Végül túltettem magam a dolgon. Senki és semmi sem tökéletes, miért lennék én az? Érdemes olyan miatt marcangolni önmagad, amit nem tudsz megváltoztatni?